Posts Tagged ‘tényleg van ilyen?’

Nem vagy egyedül – Haiti

// január 27th, 2011 // No Comments » // Blog, sms

Linkin Park – Not Alone (Haiti music video)
A Linkin Park ennek a számból befolyó bevételt a Haiti károsultainak ajánlotta/ajánlja fel. Ha megveszed ezt a számot, akkor ezzel te is segítesz ezeken az embereken.

Hollywood

// november 2nd, 2010 // 8 Comments » // sms

“Hollywood nagyon jó abban, hogy a nem igazi dolgokat úgy ábrázol, mintha igaz lenne. A gyülekezet pedig abban jó, hogy igaz dolgokat úgy ábrázol, mintha nem igazi lenne! Szomorú.”

Retro Christ

// október 28th, 2010 // 3 Comments » // Blog

(Forrás: http://blog.pingmedia.hu/2010/10/18/interju-olah-tibor-ral/)

Pár napja egy interjút készítettünk Olah Tibor-al a Retro Christ megjelenése kapcsán.

Mondanál magadról pár szót? Hol élsz most? Milyen szerepet töltesz be a cég életében?

Jelenleg Londonban élek, illetve London és Budapest között ingázom. Mivel a termékek Magyarországon készülnek, meg egyéb más dolog is oda köt. Tehát nekem a bázis az Magyarországon van. 10 éve élek külföldön, ebből 5-öt Amerikában és 5-öt Londonban töltöttem. Nagyon sok minden köt ide is, mert a Hillsong gyülekezetben vagyok pásztor, ott ez a szolgálatom, e közben pedig építjük a kapcsolatot egy magyar gyülekezettel is. Tehát Európa nekem olyan nekem mint egy nagy falu.
A céggel kapcsolatban meg az a viszonyom, hogy jelen pillanatban én vagyok a Retro Christ LTD. tulajdonosa és alapítója, illetve én terveztem a termékeket és a webshop-ot, ergo minden úgy működik ahogy azt én szeretném. Természetesen van csomó ember körülöttem akik ennek az egésznek a felépítésében segítettek. Ők nem alkalmazásban vannak, hanem mint programozó, fotográfus, grafikus, operatőr vagy divattervező vannak jelen. Szeretek olyan emberekkel együtt dolgozni akik egyrészt profik abban amit csinálnak másrészt – ami a legfontosabb – a gondolkodásunk nyitott és szabad, mert velük nagyon könnyen lehet előrelépni.

Honnan jött az ötlet?

Az ötlet az onnan jött, hogy én 18 évesen születtem újjá, akkor tértem meg, abszolút nem keresztény háttérből és mindig érdekelt a divat, az önkifejezés, a trend és amikor megtértem akkor előttem volt az, hogy hogyan kell kinézni egy keresztény embernek és – mivel én nagyon filozofikus ember voltam – nagyon érdekelt az, hogy mi az, hogy “kereszténység”, mitől vagyok keresztény? Érdekelt, hogy az öltözködéstől, viselkedéstől vagy mitől vagyok én más, illetve attól leszek-e én keresztény, hogy máshogy öltözködöm vagy a zenei ízlésem határozza-e meg ezt.
Nyugaton voltam pár keresztény fesztiválon és azt láttam – ami Magyarországok nem volt jellemző – , hogy iszonyatosan sokféle keresztény van, akik kinézetben, ízlésvilágban, karakterben is különböznek. Utazásaim során azt tapasztaltam, ha például egymás mellé állítasz egy nyugdíjast, háziasszonyt, öltönyös üzletembert, rock zenészt és egy teológust azt látod, hogy mindegyik keresztény és ott lesznek a mennyek országában. Az egyik ilyen fesztiválról hazatérvén, ott készült képeket mutogattam az egyik világi barátomnak aki egy rock zenész és ott látott egy punk-ot szigszalagos bakancsban, fekete bőr szerkóban és megkérdezte tőlem, hogy ha ezek keresztények akkor mi a kereszténység? Mert ő eddig úgy gondolta, hogy keresztény az aki nem szexszel házasság előtt, nem beszél csúnyán vagy nem részegedik le. De amikor látta ezeket az embereket, hogy miként öltözködnek, milyen zenét hallgatnak, de ugyan akkor keresztények így elgondolkodott ezen, hogy valójában akkor mi a kereszténység? Akkor arra jutottam – és ezt elmondtam neki – , hogy az egy belső dolog és Isten választ ki minket, és gyakorlatilag az ember új teremtés, új természet lesz és az összes bűne meg van bocsájtva, és elkezdi élni azt az életet amit Isten megálmodott neki és kezdettől fogva belé helyezett. Tehát attól nem leszel keresztény, hogy öltönyben jársz vagy nem hallgatsz világi zenét.
Szóval így jött az ötlet és akkor gondoltam, hogy csináljunk valami ilyesmit. Elkezdtük a EF424-et amit már három kollégámmal csinálunk mo.-on, aminek nagyon érdekes volt létrejötte, mivel egy olyan dologról van szó ami egy nagyon vegyes dolog, tehát hármunknak az ötleteit dobáljuk bele, mindenki amit gondol, vagy megakar csinálni, csak bedobja a “zsetont” és a platform ott van rá. Ennek a nevét úgy találtuk ki, hogy kértek néhány név ötletet és elküldtem nekik 10 db ötletet és koncepciót melyek mindegyike tetszett nekem, és ebben a listában volt benne a Retro Christ is, de ők az EF424-et fogadták el. Én már akkor tudtam, hogy ezt a Retro Christ nevet felfogom majd használni valamihez, mert van egy koncepcióm erre, hogy ennek mi az üzenete, miért az ami, tehát így jött a név.
Alapvetően azért lett ez így megalkotva, mert mindig azt láttam, hogy ha valaki keresztény terméket vásárol akkor kompromisszumot kell kötnie és ez itt a kulcs. Mert ha valaki vesz egy keresztény terméket, azt felveszik konferenciákra, koncertekre vagy más keresztény rendezvényekre, de ha jól akarnak kinézni akkor meg mennek más ruhaüzletekbe. Ekkor ugrott be hogy ötvözni kellene a kettőt. Tehát úgy megcsinálni, hogy úgy kinézetre nagyon trendi legyen, de ugyan akkor legyen rajta keresztény üzenet is.
Egy Retro Christ termék akkor hű a nevéhez, ha kompromisszum nélkül hirdeti az  igét és ugyan akkor ha ránézel azt mondod, hogy pl. pláza szinte is egy igényes darab.

Mennyire érdeklődnek a termékeitek iránt?

Nagyon érdekes, mert pont ez az ami poén az egészben mert azt vettem észre, ha egy egyházi termékről van szó, amit az egyházban terjesztesz el akkor az emberek kicsit finnyásabbak, kritikusabbak, és nagyon olcsón szeretnék azt megkapni. E mellett nagyon nehezen lehet oda bejutni mivel figyelni kell a felekezeti dolgokra, az árra …stb. Ugyan akkor ha van egy termék ami előbb a világba jut be és utána derül ki róla, hogy keresztény akkor viszont mindenki harap rá. Ez nagyon érdekes. Ha körbe megy egy link, hogy ebben meg abban a moziban vetítenek egy filmet amit keresztény rendező rendezett akkor mindenki megy megnézni, de ha azt mondjuk, hogy egy keresztény könyvesboltban lehet DVD-n megvenni akkor azt gondoljuk, hogy olyan gagyi színvonalat képvisel. Nálunk is most az van, hogy szeretnénk üzletekbe bekerülni és néhány mo.-on lévő üzlethálózattal már folynak is a tárgyalások, hogy árulják a termékeinket. Nagy az érdeklődés, de egyenlőre még nem lehet ezeket elérni Magyarországon. Karácsonykor lesz egy nagy debütálás majd, és az EF424 lesz a kizárólagos forgalmazónk kis hazánkban. Érdekes, hogy világiak is érdeklődnek amikor látják a lányokon ezeket a felsőket, mert elég feltűnőek. Például a divattervezőnk is felvette és másnap a munkahelyén többen is akartak vásárolni tőle. Mindenkit szinte az fog meg, hogy milyen a szabása, hogy áll, milyen anyagból készült ezért nagyon fontos nekünk az és nagy hangsúlyt fektetünk abba, hogy prémium anyagokból dolgozzunk.
Gyakorlatilag annyira friss a dolog, hogy itt (Anglia) most indul csak el a dolog, a webshop-unk már kb. 2 hete üzemel és már adtunk el belőle, de még nagyon kevesen ismerik mert még a keresők és a Google Ads nincs bekalibrálva, csak pár helyre küldtem el a linket és a hivatalos facebook oldalunk is csak most készült el, illetve az intró videók és a flash-ek csak most fognak felkerülni az oldalunkra. Karácsony lesz az első “tesztje” az egésznek ahol látni fogom, hogy mennyire fog robbanni, vagy inkább egy építkezés formájában lesz megvalósítva. Ám a célom az mindenképpen az, hogy nem egy webshop-ot akarok üzemeltetni, hanem egy divat márkát akarok létrehozni. Tehát sokkal inkább hasonlítani fog például a Puma vagy az Adidas márkára melyről nem egy üzlet jut eszedbe, hanem egy márka. Nekem is ez a célom, hogy ne webshop-ként azonosítsanak, hanem inkább márka ként szeretném pozícionálni.  Ez viszont idő, ezért nem sietek annyira, hogy x darabot adjak el azonnal, mert nem akarom az embereket a weboldalhoz szoktatni, hanem szeretném azt ha egy márka lenne, egy keresztény életérzés, gondolkodás egy kultúra.

Vannak-e már céljaitok a jövővel kapcsolatosan? Gondolok itt pl. más termékek forgalmazására.

Természetesen vannak, olyannyira, hogy már le van fixálva a másik dolog. Mivel a másik problémám az ún. keresztény ékszerekkel van. Jelen pillanatban a keresztény ékszer az egy szűk szegmense az ékszer piacnak és általában ezek fém meg nikkel anyagokból készül “alter” kiegészítők, pl.: keresztek, bőrök meg ilyesmik, de az ékszerhez nagyon sok közük nincsenek. Ezért én úgy gondoltam, hogy legyen a Retro Christ-nak olyan is hogy keresztény ékszer ami pár hónapon belül fog megjelenni és hölgyek számára készülnek. Konkrétan nyakláncaink meg öveink lesznek amik különböző színű üvegkristályokból – mint a Swarovski - vagy esetleg aranyból illetve ezüstből lesznek összeállítva.Ezeken különböző üzenetek olvashatók majd, pl.: kristályból kirakva hogy jesus vagy valamilyen igevers, esetleg egy szó. De itt is megjelenik majd a RC-nek a lényege, hogy az üzenet az régi és ugyan akkor tökéletes, de a kifejezés mód az viszont új.

Retro Christ honlapja | Retro Christ Facebook

forrás: http://blog.pingmedia.hu/2010/10/18/interju-olah-tibor-ral/

2010.10.28. állapot alapján

Növekedés

// október 21st, 2010 // 2 Comments » // Blog, sms

Amikor egy gyermek megszületik, akkor…  igazából nem erről írnék most:)  Ha saját karrieredben, szolgálatodban, pénzügyedben vagy akár a személyiségedben növekedni szeretnél, vedd körbe magadat olyan emberekkel, akik már teljesítettek, tanácsot tudnak adni, és van egy nagy képük az egészről. Ha nincsenek ilyen ember(ek) körülöttünk, akkor nem várhatjuk el, hogy növekedjünk ezeken a területeken.

Életek változtak meg

// október 1st, 2010 // 6 Comments » // Rövid Videók, sms

…és életek változnak meg napról-napra, hétről-hétre! Iszonyat jó a részese lenni, és látni ahogy Isten megváltoztatja a fiatalok és idősek életét.

Nagy lehetőség

// szeptember 28th, 2010 // 1 Comment » // sms

Úgy érzem, itt a nagy lehetőség mindannyiunk előtt, hogy végre CSODA legyünk valaki más számára. De ehhez ki kell lépnünk a kényelmes, megszokott és jó életünkből. Kérdésem, hogy készen állsz-e erre? Ha megszeretnéd változtatni a világot, piszkos lesz a kezünk. Fehér kesztyűben nem lehet építeni semmit. Bepiszkolódik és használttá válik a tehetséged, az adottságaid.

Itt az idő, hogy felhívjuk az emberek figyelmét az Emberkereskedelemre. Azokra a rabszolgaságban élő lányokra a figyelmet, akiknek elfojtották a hangjukat. Azt hisszük, hogy persze-persze! Magyarországon mit érint ez minket? De az áldozatok több mint 25%-a Kelet és Közép Európából származik és jelenleg kicsi hazánkban megközelítőleg 15.000 ember él rabszolgaságban.  Ez itt is történik, csak eddig nem tudtunk róla.

Keresd meg az A21 Kampány-t a Facebook-on és add tovább hírt. Kapcsolódj be te is akár egy ilyen egyszerű módon. Cél, hogy megakadályozzuk az újabb áldozatok! Lehet azt gondolod, mit számít ha továbbítom az ismerőseimnek? Sokat számít. Mert lehet nem tudunk mindent megtenni, de tudunk tenni valamit. Ha mindenki megteszi azt a kicsi részt, amit tud, akkor hatalmas dolgokat tudunk elérni!

Itt a link: http://www.facebook.com/#!/group.php?gid=117915124930975&ref=ts

A 15.000 rabszolga nem egy szám vagy egy statisztika, hanem életek!!!

Mozdulj – tegyél valami teljesen újat

// június 15th, 2010 // 7 Comments » // Blog

Mostanában teljesen ez van bennem, hogy nem olyan emberekre van szükség, akik tudják a bibliai összefüggéseket, akik minden részletét ismerik, de nem tesznek semmit. Ne érts félre, fontos, hogy tudjuk mi van a bibliában, de szimplán a tudás nem ér semmit. Én hiszek benne, hogy többet ér 1 olyan ember, aki kilép a négy fal közül és elkezdi szeretni az embereket, a városát, mint 10 akinek a „feje nagy”. Ha azt szeretnénk, hogy ébredés legyen a környezetünkben, akkor nem Istenre kell várnunk, hanem nekünk kell valamit megváltoztatnunk. Christine Caine is ezt a kihívást helyezte a magyar gyülekezetek, pásztorok elé. Attól sem kell félnünk, ha hibázunk, csak merjünk kipróbálni új dolgokat.

Jelenleg Magyarországon rengeteg család reménytelen, mivel az árvíz elvitte mindenüket. Ez egy hihetetlenül nagy lehetőség arra, hogy megmutassuk Isten szeretetét. Az én gyülekezetem, a KKE és a hozzá tartozó egyesület (Extrém Generáció Egyesület) az egyik fő szervezője egy jótékonysági programnak Székesfehérváron, ahol az árvízkárosultaknak fogunk pénzt gyűjteni.

Ha te is szeretnél a részesévé válni az adománygyűjtésnek, akkor gyere el te is a programra, és szimplán érezd jól magad az árvízkárosultakért.

Hogyan tudok bekapcsolódni?
-         hozzál magaddal gyerekruhákat (előtte mosd ki a ruhákat)
-         hozzál tombolának való tárgyakat, felajánlásokat (jelezd ezt előre nekünk)
-         szimplán gyere el a programra és vegyél részt a tevékenységekbe és legyél nagylelkű
-         hozz el másokat is magaddal a rendezvényre

Mikor lesz a rendezvény?
-         2010. június 27. (vasárnap)
-         kezdés: 15:00
-         helyszín: István Király Általános Iskola Palotavárosi tavak (Google Térkép)
-         programok: futóverseny, mászó fal, arcfestés, íjász bemutató, kalandpálya, sportok, koncert és még sok minden…

Mozduljunk együtt az Árvízkárosultakért. De ez csak egy példa, amit mi próbálunk tenni a városért. Még sosem csináltunk ilyet, nem tudom milyen lesz, de kipróbáljuk.

Legyél te a Csoda

// június 3rd, 2010 // 5 Comments » // sms

Sokan imádkozunk dolgokért, nem csak én, mások is, lehet hogy te is. Belegondoltam hogy is működik ez, szerintem. Most néztem egyik kedvenc sorozatomból egy részt, Szupercsapat, hát igen, elég retro, de nagyon tetszett a mostani rész. Most egy apácaházban volt a cselekmény és a Szupercsapat elment megmenteni őket. A végén az apáca odament hozzájuk és azt mondta, hogy „imádkoztunk és a köszönjük”. Belegondoltam, hogy imádkozhatunk akármennyit, de ha Isten hívására senki sem reagál, akkor nem fog történni semmi. Ha a Szupercsapat nem jött volna el, hogy segítsen, akkor nem történt volna változás. Isten meghallgatja az imáinkat, de ha nem reagálunk Istenre, akkor nem fog történni semmilyen változás. Isten rajtunk keresztül tud csodát tenni. Ezért is adtam egy ilyen címet ennek: Legyél te a csoda mások számára. Legyél te, aki reagál Isten hívására. A gyülekezet/az egyház nem arról szól, hogy ott vagyunk vasárnap és tudást teszünk a fejünkbe, hanem, hogy kimegyünk a városunkba és tesszük azokat.

Itt megnézheted ezt a rész: http://www.bigvidpro.com/?v=jjSefZQXLnEHsFkJAIFDxQ

Néhány olyan lehetőség, ahol te lehetsz a csoda mások számára:
-         Compassion (gyermekek szponzorálása)
-         The a-21 Campaign

Elhívás és a dezsavű érzés

// március 18th, 2010 // 8 Comments » // Blog

Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy mire hívott el Isten. A választ sokszor túlbonyolítjuk, pedig elég egyszerűnek kéne lennie. Erről már írtam több bejegyzést is, hamarosan egyesítem őket 1 írásban… Most egy olyan érzésről szeretnék írni, ami szorosan összefügg az elhívásoddal, ez a dezsavű érzés. Nekem már nagyon sokszor volt ilyen érzésem, olyan mintha már egyszer megéltem volna. Már tényleg nagyon sokszor éreztem így magam. Először nagyon furcsa volt, olyan mintha álmodtam volna. Nem tudtam, hogy mit kezdjek ezekkel az érzésekkel.

Dávid élete nagyon sokat segít, hogy megértsük ezt az egészet. Csak egy baj van, hogy nagyon félreértettük az ő sztoriját. Lehet, hogy Dávid nem mindig döntött jól, de meglehet tudni, hogy mi van a szívében! Aztán ott van a Góliátos történet. Mit kell tudnunk Dávidról? 17 éves volt, de Góliát kb. 12 évesnek láthatta. De látnunk kell, hogy először csak kicsit bíztak rá, a nyájra vigyázott. Először csak ételt vitt a csatába, nem lett azonnal harcos. Isten azonnal senkire nem bíz sokat. Nem lesz senkiből az egyik napról a másikra nagy próféta, nagy pásztor, nagy senki. Legyél hűséges a kicsi dolgokhoz, lehet, hogy most a gyülekezetben a WC-t tisztítod, de maradj hűséges, mint Dávid. Dávidot ezután 400 katona követte, mikor bujkálnia kellett.

Vissza a dezsavű érzésre. Mit is jelent ez a szó, hogy dezsavű? Valami olyan dolog, ami ismerős számodra, olyan érzés, hogy ismered már. És egy olyan megmagyarázhatatlan érzésed van, hogy készen állok arra a dologra. Úgy érzem, meg tudom csinálni, de nem tudom miért.

Ha olyan időszakon mész keresztül, ami nagyban meghatározhatja a jövődet, akkor mindig keresd ez a dezsavű érzést, és arra menjél tovább. És kérdezd meg magadtól, hogy ez az első alkalom, amikor erről gondolkoztam? Hogy ilyennel szeretnél foglalkozni, vagy tenni. Ha a válasz, hogy sosem akartam ezt, nem is gondoltam erre, nem is beszéltem erről, nem álmodtam erről, akkor még annyit se tegyél, hogy elkezdesz gondolkozni rajta. Nem kell tanácsot kérned, nem kell imádkoznod érte, csak utasítsd el.  Attól még, hogy valaki ad valamire neked egy lehetőséget, nem kell elfogadnod. Nem kell azonnal belemenned a dologba. Például: ha a Hillsong felhívna engem, hogy „úgy döntött Brain és Bobbie Houston, hogy engem bíznának meg Egyiptomba az idősek és nyugdíjasok szolgálatára”. A név megvan, a Hillsong főpásztora kért meg erre, akkor ez biztos Isten akarata. Hogy az én tehetségem sokat segítene nekik ott. Mindenki imádkozik, mielőtt megkértek volna. Ha hasonló helyzetbe kerülsz, kérdezz meg magadtól néhány kérdést: „valaha akartam-e Egyiptomba szolgálni, menni?” A válasz: NEM. „Akartam-e idősek és nyugdíjasok felé szolgálni?” A válasz: NEM. „Vannak-e egyiptomi ismerőseim?” A válasz: NEM. „Valaha megakartam-e tanulni az egyiptomi nyelvet?” A válasz: NEM. „Követem-e, hogy mik történnek Egyiptomban?” A válasz: NEM. „Egyáltalán elakartam-e menni valamikor is Egyiptomba?” A válasz: NEM.

EZÉRT TUDOM, HOGY EZ NEM ISTENTŐL VAN.

Lehet, hogy most ez kemény, de olyan segítséget szeretnék adni, amihez már segítséget kell kérnünk, hogy elrontsukJ. Ez egy idióta példa, de remélem megértetted. Ha nincs meg bennem ez a dezsavű érzés, akkor NEMET fogok mondani. De ilyenkor az történik, hogy a vezetők egy nyomást helyeznek rád, és megpróbálják elhitetni veled, hogy ez Isten akarata számodra. „amikor imádkoztunk Isten a te nevedet adta”, „Prófétáltunk neked” és hasonlók. És ilyenkor ezt gondoljuk, hogy ezek a vezetők mondták, hogy… de ez nem azt jelenti, hogy elvesztegess 12 hónapot az életedből, hogy ezen egyáltalán gondolkozz. És ne gondolkozz rajta, amikor már más elment arra a szolgálatra, és jól is csinálja, hogy ez nekem kellett volna elvállalnom. Ne is gondolj erre!

De mi van akkor, amikor nem ennyire egyértelmű a szitu? Amikor már elkezdesz rajta gondolkozni, hogy most mi van? – próbáld ki. Kérdezd meg a barátaidat, akikben bízhatsz ilyen témában, hogy ők mit gondolnak. Attól még, hogy „megkóstolod, nem kell megenned”. Ha kipróbáltad, és olyan érzésed van, hogy ez a helyes dolog számodra, akkor csináld tovább. De kipróbáltad, de úgy érzed nem neked való, akkor hagyd ott.

Remélem segített?! Ha igen, akkor kérlek küld el a bejegyzést másoknak is. Hamarosan összesítek mindent, amit eddig én tudok az elhívásról.

The A21 Campaign

// március 1st, 2010 // 9 Comments » // Csoda, The A21 Campaign

Ki hitte volna? Én sem akartam elhinni, de tényleg létezik. Most nem a The A21 Campaign-ról beszélek, hanem arról, ami miatt ezt a szervezetet a Hillsong létrehozta. 2009-ben, amikor a Hillsong London Conference-n voltam, akkor már hallottam róla, de valahogy elfeledkeztem róla. Viszont két nappal ezelőtt egyik kedves barátom ismét felhívta a figyelmemet rá. De először is, miről is beszélünk? Ha hiszed, ha nem, de ma van sex-rabszolgaság. Olyan fiatal lányokat elrabolnak szerte Európában, akik csak egy munkalehetőségre jelentkeztek. A statisztikák azt mutatják, hogy minden 47 másodpercben egy lányt prostitúcióra kényszerítenek, már 4 éves kortól kezdődően. Nézzétek meg ezt a videót, hogy jobban megértsétek (angolul van). Az emberkereskedelem és a sex-rabszolgaság központja Görögország.

Statisztikák:
- 27 millió ember él ma rabszolgaságban, és a számuk emelkedik, 80% a sex kereskedelem áldozatai.
- Jobban növekedik mint a drog és a fegyverkereskedelem
- 2010-re ez lesz/lett a legnagyobb illegális kereskedelem
- Minden 30-ik másodpercben egy lány ennek az áldozatává válik
- Lányok, már akár 4 éves kortól
- Az átlagos életkor a lányok körében 14 év
- egy lányt naponta 40 alkalommal kényszerítik prostitúcióra
- Európa a központ, azon belül is Görögország
- Jelenleg Görögországban 200.000 lány esett fogságba
- 1.838 gyereket és lányt adnak el prostitúció céljából naponta, ez annyit jelent, hogy minden 47-ik másodpercben
- Az egyetlen menekülési lehetőség számukra, ha meghalnak
- Az áldozatok 99% nem menekül meg…MÉG NEM!

Egy videó arról, aki megmenekült…

Én még mindig nem fogtam fel, hogy ez tényleg itt történik. Hihetetlennek tűnik még mindig számom, hogy nem vettem észre? Most ahogy visszagondolom, amikor beszélgettem régebben másokkal, ők is utaltak erre, csak ők a másik oldalon álltak, ha érted mire gondolok. De mi tudunk tenni valamit? Már erről sokat írtam más témában, mivel mindig az a probléma, hogy hamar rájövünk, hogy én személy szerint nem túl sokat tudok tenni. De ez NEM IGAZ. Az a „baj” velünk, hogy mindenkit mi akarunk megmenteni. Ne legyen ez a cél, hanem csak az, hogy tegyél meg annyit, amennyit tudsz. Próbálj megmenteni egy embert. Csak gondolj bele, mi lenne, ha mindenki megtenné, ami tőle elvárható, és megment 1 embert? Hihetetlen! De hogyan lehetséges ez? a The A21 Campaign felajánl 21 lehetőséget, hogy segítsed a munkájukat.

Itt a linkje:

http://www.thea21campaign.org/index.php?option=com_content&view=article&id=150&Itemid=245&lang=en

Én is most ezért írok erről. Sokat nem tudok én se tenni, de annyit igen, hogy írok erről a témáról, mert szeretnék segíteni. Lehet, hogy te milliomos vagy, akkor te a pénzeddel tudsz segíteni, lehet hogy csóró vagy mint én, akkor:) haha. A lényeg az, hogy mindenki tud tenni valamit. Legyél te a csoda azoknak a lányoknak. Én még jobban utána nézek, hogy mi a helyzet itt Magyarországon, mert szeretnék minél több embert bevonni.

Kapcsolódj be a magyar kampányba (a magyar kampány plakátja és vezetője)


1. Részünkről már az egy hatalmas segítség, ha feliratkozunk a The A21 Campaign hírlevelére. Ezt úgy tudod megtenni, hogy küldesz akár egy üres üzenetet erre az email címre: isupport@a21allstars.com. Ez azért jó neked, mert kapsz képeket és információkat, hogy pontosan mi történik itt Európában. Illetve a feliratkozók közül 1 email cím nyerni fog 100 angol fontot. Ennek az a célja, hogy minél többen legyenek tisztában azzal, hogy mi történik körülöttük. Szóval, kérlek mond el minél több embernek. Akár ennek a bejegyzésnek a linkjét add tovább, és regisztráltass minél több embert. (nem kapsz folyamatosan emaileket, itt nincs profit)

2. Ha szeretnél segíteni, akkor az alul található csatolt fájlt nyomtasd ki, ragaszd ki egy forgalmas helyre, és fényképezd le, és küld el nekem emailben. Ha szeretnéd a fénykép után, ott lehet hagyni a plakátot, de le is szedheted. Te döntesz. A fényképen még el lehessen olvasni a feliratot, de ne legyen túl közeli kép! Fontos, hogy lehessen látni a plakát “környezetét”…  Beadási határidő: 2010. március 6. 22:00h – LEJÁRT

Stop Human Trafficking Letöltés

Ez nem Példa! A plakátot forgalmas helyre kell kitenni, nem kell senkinek sem a kezében tartania!

Hajléktalanok

// február 27th, 2010 // 6 Comments » // Csoda, Közvetlen melletted

Az élet nem fer, szokták mondani. Ma elmentem nagybevásárlásra, és mint mindig, ahogy a kocsi felé vettem az irányt, egy hajléktalan követni kezdett, hogy a bevásárlókocsi vissza vihesse. Már vártam, nagyon szeretem, mert végre egy lehetőség, hogy segítsek nekik. De ma egy kicsit máshogy alakult, mint szokott. Elkezdtem beszélgetni vele. Elmondta, hogy már 20 éve az utcán lakik. A végzettsége lakatos és elmesélte, hogy még milyen speciális lakatos munkákat tud elvégezni. Mesélt a problémáiról, hogy vannak benti hajléktalanok, és kint élő hajléktalanok. Ő egy kinn élő hajléktalan, és mondta, hogy milyen feszültség van a kint és a benti hajléktalanok között. Mesélt arról, hogy próbál munkát keresni, de nem veszik fel sehová, mert már 50 körüli, és még kellene valami tanfolyamot elvégeznie, hogy magas szintű képesítése legyen.

Kérdeztem, hogy mire van igazán szükségük, amit nem kapnak meg a várostól. Az egyik a munka volt, a másik az étel. Az ingyen konyha ellenére, azt mondta, hogy étel. Azért mert a bent lakásos hajléktalanok kiutálják őket: „hogy csak kajálni jöttök”. Amire igazán szükségük van szerintem ezeknek az embereknek, hogy valaki meghallgassa és elfogadja őket. Mondtam neki, hogy nem az a gond az emberekkel, hogy utálják a hajléktalanokat, csak közönyösek, csak a saját problémáikkal foglalkoznak. Amikor elköszöntem Istvántól, csak annyit mondtam, hogy sose adja fel. Erre ő: „ameddig élek, nem adom fel”. Majdnem sírtam, nem bírtam vele tovább beszélgetni.

Gyújtást adtam, azonnal hangosan elkezdett szólni a zene az autóban, azonnal lekapcsoltam. Nem fer, hogy mi hallgatjuk a zenét, és az a legnagyobb bajunk, hogy a kátyuknál megakad a cd lejátszó, közben mások télen-nyáron, hidegben és hőségben kint vannak, és nem látnak reményt a jövőjükre. Azután elindultam hazafelé, de előtte még tankolnom kellett. Nem fer, hogy én a 100ft-os bevásárlókocsinyi összeget adtam a hajléktalannak, miközben a parkoló másik felén 5000ft-ért tankoltam. Miért vagyunk ennyire közönyösek másokkal szemben? Undorító amit csináltam. Amikor adhattam volna többet is, a zsebemben tartottam.

Amikor elkezdünk másokkal foglalkozni, ez tesz minket igazán boldoggá. Amikor nem a saját problémáinkra nézünk, hanem észrevesszük mások szükségeit, ettől leszünk igazán magunk. A közöny többé nem lesz téma. Csak annyit tudok mondani, ha még nem beszélgettél el sose egy hajléktalannal, akkor tedd meg. Szánd rá azt a 10-20 percet az életedből, rengeteget fog ez számára jelenteni. Te is máshogy fogsz nézni a saját életedre. Legyél te a csoda!!!!

Nem fer

// február 6th, 2010 // No Comments » // Blog

Valamelyik nap a buszmegállóban álltam, egy 60 éves körüli úrral. A nadrágja nem ért le a cipőjéig, kezében éthordó. A másik pillanatban az úton egy szintén 60 év körüli úr Mercades-el húzott el. Egy perccel később még egy hasonló korú úr BMW-vel. Abban a pillanatban nagyon szembe tűnt, hogy mekkora különbségek vannak a társadalomban. Miért van ez? Valakinek csak szerencséje volt, hogy milyen munkát, milyen kapcsolatai voltak? Nem hinném, hogy az éthordós úr mellettem kevesebb lett volna, mint a másik kettő. Nem gondolom, hogy lustább lett volna, hogy igazából 60 évesen, végig dolgozva az egész életét majdnem, szinte semmilye sincs.

Nem fer, hogy én 22 évesen elmehetek autóval nagy bevásárlásra kényelmesen, nagyobb megerőltetés nélkül. Hazafelé pedig azt látom, hogy a hóban, mínusz 10 fokban, egy középkorú hölgy biciklivel, tele aggatva reklám zacskókkal teker felfelé. Hihetetlen látvány volt, és én személy szerint kényelmetlennek éreztem a helyzetet.

Ilyenkor két dolgot tehetünk. Elfordulunk, megnézzük az utca másik felén lévő unalmas házat érdekes tekintettel, csak hogy ne kelljen oda néznünk. Vagy valami elindul bennünk, és megpróbálunk segíteni az embereken. Mibe kerül ez nekünk? Szinte semmibe. De a lelkesedésünket többnyire az hátráltatja, hogy rájövünk, hogy mindenkinek nem tudunk segíteni, ezért nem is kezdünk bele semmilyen segítségnyújtásba. Jó, ha tudod, hogy a világ legnagyobb szervezetei sem tudnak segíteni mindenkinek. Nem is ez a cél, hanem, hogy amit mi meg tudunk tenni, azt tegyük meg.

Legyél te a csoda – Compassion

// január 30th, 2010 // No Comments » // Compassion, Csoda

Mindig, amikor sétálok a városban, szeretem nézni az embereket. A szemükbe nézek, és sok alkalommal közönyt látok csak. Mindenki a saját világában él, és nem akar foglalkozni a többiekkel. „Mindenkinek elég a maga baja”. Az egyik pillanatban egy idős asszonyt látok nagy csomagokkal, a másik pillanatban a legújabb Mercedes-el megy el középkorú férfi, aztán két fiatal beszélget, miközben felém tartanak. A következő sarkon egy hajléktalan kéreget, egyik kezében a tálka, másikban a cigi. Miközben az emberek elmennek mellette, még a legérdektelenebb kirakatot is megnézik, csak legyen a másik irányban. A Fő utcán egy lány áll, de senki nem veszi észre. Szinte kiált, hogy itt vagyok, vegyetek észre. Mögötte egy két gyerekes és két-szatyros hölgy siet, és mosolyog miközben két gyermeke egyszerre meséli el a napi történteket. A buszon utazva már lassan a nyugdíjasoknak is füles van a fején, bezárkózva a saját világukba: „nekem elég a saját bajom”. Én közben meg arra gondolok, hogy mennyi embernek az élete a Földön talán a mi segítségünkkel megváltozhatna. De nem is kell annyira messze mennünk, Fehérváron is nagyon sok embernek szüksége lenne a segítségünkre. Senki sem utálja az éhező afrikai gyermekeket, hanem csak közönyösek vagyunk velük szemben. A kéregető ember sem érdekel, aki mellett nap, mint nap elmegyünk, és a zsebünkben tartjuk az aprót, mert „úgyis csak piára és cigire költené”. Kik vagyunk mi, hogy megítéljük az embereket? Hogyan merjük összehasonlítani a saját életünket az övéikkel, és azt mondjuk, hogy „szerezz egy állást magadnak” vagy „bocs, nincs pénzem. Tényleg annyira sokat számít nekünk az a 200 forint, amit odaadhatnánk az ilyen embereknek?

Sokan nem mernek adni és segíteni másokon mások előtt. Amikor szükség lenne a segítségünkre, sokunk csak leblokkol, és amire feleszmél, már valaki lépett helyette. Fehérváron rengeteg olyan szervezet található, akik rendkívüli munkákkal foglalkoznak, segítenek az embereknek, ingyenes programokat és rendezvényeket biztosítanak gyerekek, fiatalok és családok számára. Sok lehetőség adódik számunkra is, hogy csatlakozzunk ezekhez a kezdeményezésekhez az időnkkel, kreativitásunkkal, tehetségünkkel és pénzünkkel.

A világon található egy hatalmas szervezet, akik gyerekek szponzorálásával foglalkozik. Havonta támogathatsz egy vagy több gyereket, akiknek ezáltal reményt adsz. Számukra nem az a tét, hogy milyen jó állást kapnak majd diploma után, hanem, hogy életben maradnak-e ők és családjuk. Ez havonta 6-8000 forint átszámítva, ami fedezi az ételt, iskolát és az orvosi ellátást.

További információ www.compassion.com