Semmi se árthasson nektek
// március 16th, 2010 // sms
Lk. 10:19 – 2008-ban Amerikába repültem egy missziós útra. Akkor repültem először, és aznap 3 géppel kellett mennem. Aznap, épp tornádó-veszély volt a keleti parton, ahol én is egy kicsi géppel repültem. Néha úgy estem bele a székembe, mert úgy rángatta a gépet a szél. Ha vissza lehetett volna fordulnom, akkor megtettem volna… olyan állapotban voltam már. Másodpercenként emlékeztettem magamat, hogy Jézus bennem él, nem történhet semmi ezzel a géppel, mert én rajta ülök. …ne felejtsd el, hogy ki van veled, mint amikor Jézus a tanítványaival a tengeren viharba keveredtek. (Márk 4:35) A tanítványok elfelejtették, hogy ki van velük. Képtelenség lett volna, hogy ők elsüllyedjenek. – “semmi se árthasson nektek”







erre lenne egy sztorim, hogy elég durva helyzetbe kerültünk páran, nekünk mégse történt bajunk, csak egy valakinek.. de még mindig mélyen él bennem, de nem publikus azért nem írom le. ha érdekel keress meg és elmesélem!